12. rész - Kutyaszeretet
Az előző részből: Ez a nap azzal kezdődött, hogy máris menni kellett a versenyre, ezért hívtam Samut, és taxiba száltunk. A versenyen megjelent Amaya is, és drukkolt nekünk, ami sokat segített. Diana kutyája, Drágaság leesett a Tipi Topi tréneren, majd kiszaladt a pályáról, ezért kizárták őket, így enyém és Samué lett a kupa és a százötvenezer simoleon pénzjutalom is, nomeg a dicsőség, amiért elsők lettünk. Amikor Joel, a bíró átadta nekem a jutalmat, Diana odarohant, és megvádolt, hogy én tettem valamit az akadállyal. Felháborító! De szerencsére Thomas megjelent egy rendőr kíséretében, és Dianát börtönbe zárták. Mivel már éjjel 3 óra van, ideje hazamenni.
Otthon
Alice gondolatai: Hát ez meg mi már megint?
Kimberly (postás): Küldemény Miss Whittnek!
Alice: Köszönöm!
Alice gondolatai: Ez egy levél! Megnézem, mi áll benne.
"Szia, Alice, gondoltam, írok egy levelet, hogy ne lepődj meg nagyon, amikor kiteszik a házad elé a kutyaólat, amit én küldtem Neked. Remélem, tetszik majd Samunak. Amaya"
Ez meglepett! Már nagyon kiváncsi vagyok! Át kellene hívnom a barátaimat, hogy viszonozzam a kedvességüket. Először rátelefonálok Amayára, és áthívom, de előtte még alszok egy jót, mert éjjel 3 órakor jöttem haza, és azóta sem mentem aludni.
Jé, az ól már itt is van! Mostmár áthívom Amaya-ékat.
Alice: Szia, Amaya! Nem tudnál átnézni? Dumcsizhatnánk egy kicsit.
Amaya: Milyen kedves, hogy meghívsz! Csak összekapom magam, és már megyek is.
Alice: Rendben, siess!
Amaya: Oké!
Alice gondolatai: Nem tudom kiverni Thomast a fejemből. A segítsége nélkül már nem lenne meg a házam. Őt is áthívom.
Alice: Szia, Thomas! Nem jönnél át? Amayát is áthívtam, már csak te hiányzol.
Thomas: Remekül hangzik! Pár perc, és ott vagyok.
Alice: Rendben, szia!
Thomas: Szia!
Alice: Szia, Amaya! Jó hogy itt vagy, mindjárt jön Thomas is.
Amaya: Szia, Alice! Rendben. Tudod mit? Majd én köszöntöm őt, te menj addig be!
Alice: Jó ötlet, én addig főzök valami finomat, hisz nem hagyhatom, hogy a barátaimnak korogjon a gyomra.
Amaya: Szuper!
Alice gondolatai: Auu! Megvágtam magam!
Amaya: Szia, Thomas! Alice épp csinál valamit enni. Gyere be!
Thomas: Jó ötlet, úgyis farkas éhes vagyok.
Alice gondolatai: Kész a kaja. Itt az ideje megenni ezt a csodás ételt a barátaim társaságában.
Alice: Amaya! Thomas! Gyertek, kész a kaja!
Amaya: Hmmm! Ínycsiklandó illatok keringenek itt.
Alice: Köszönöm szépen.
Thomas: Hé! A kutyám! Lucy! Épp! Szül! Kis! Samukat! Épp! Kiskutyák! Jönnek! Húú! Erre nem számítottam.
Alice: Ne aggódj, Thomas! Minden a legnagyobb rendben. Játszunk velük egy kicsit, aztán eszünk. Csak nyugodj meg, kérlek!
Amaya: Jaj, de aranyos! Egy már meg is született!
Thomas: Itt van a második is, ő... fiú!
Alice: Ő már a harmadik kiskutya! Épp rám néz! De aranyos!
Alice: És íme! A negyedik kutyus! Nagyon édesek!
Azt hiszem, ennyi. 1 lány és 3 fiú kutyus.
Elnevezem őket! A lány kutyus lesz Lucy - az anyjáról kapja a nevét, a három fiú kutyust pedig elnevezem: Maszatnak, Sam-nek és Steve-nek. Mindenkinek megfelel?
Thomas: Szerintem jó lesz.
Amaya: Szerintem is, bár nekem nincs sok beleszólásom.
Alice: Igyunk a kiskutyákra, és rátok, a legjobb barátaimra, akik végigcsináltátok velem ezt az egész galibát, és mindenben segítettetek és támogattatok. Egészségünkre!
Amaya: Csin-csin!
Thomas: Igyunk!
Alice: És Thomas, hogy fogunk megosztozni a kutyusokon?
Thomas: Hát kettőt nekem adhatnál, és kettő pedig maradna nálad. De persze csak ha akarod.
Alice: Persze, ez jó ötlet.
Thomas: Csak még egy kérés: nem lehetne, hogy körülbelül egy évig nálad legyenek? Mert nekem nincs annyi pénzem, hogy kölyökkorukban is nálam legyenek. Tudod, olyankor sokkal többet igényelnek.
Alice: Persze, ez csak természetes. Mondjuk, hogy ezzel viszonzom ezt a rengeteg segítséget.
Thomas: Megegyeztünk.
De mostmár megyek. Még van egy kis dolgom.
Amaya: Én is megyek lassan, bár szivesen maradnék még veled, és ezekkel a csöppségekkel.
Alice: Rendben, sziasztok, és jó estét!
Thomas: Neked meg jó mulatást a kölykökkel!
Ez volt tehát az én történetem. Sziasztok!
VÉGE
