Az előző részből: Ez a nap azzal kezdődött, hogy máris menni kellett a versenyre, ezért hívtam Samut, és taxiba száltunk. A versenyen megjelent Amaya is, és drukkolt nekünk, ami sokat segített. Diana kutyája, Drágaság leesett a Tipi Topi tréneren, majd kiszaladt a pályáról, ezért kizárták őket, így enyém és Samué lett a kupa és a százötvenezer simoleon pénzjutalom is, nomeg a dicsőség, amiért elsők lettünk. Amikor Joel, a bíró átadta nekem a jutalmat, Diana odarohant, és megvádolt, hogy én tettem valamit az akadállyal. Felháborító! De szerencsére Thomas megjelent egy rendőr kíséretében, és Dianát börtönbe zárták. Mivel már éjjel 3 óra van, ideje hazamenni.
Otthon
Alice gondolatai: Hát ez meg mi már megint?
Kimberly (postás): Küldemény Miss Whittnek!
Alice: Köszönöm!
Alice gondolatai: Ez egy levél! Megnézem, mi áll benne.
"Szia, Alice, gondoltam, írok egy levelet, hogy ne lepődj meg nagyon, amikor kiteszik a házad elé a kutyaólat, amit én küldtem Neked. Remélem, tetszik majd Samunak. Amaya"
Ez meglepett! Már nagyon kiváncsi vagyok! Át kellene hívnom a barátaimat, hogy viszonozzam a kedvességüket. Először rátelefonálok Amayára, és áthívom, de előtte még alszok egy jót, mert éjjel 3 órakor jöttem haza, és azóta sem mentem aludni.
Jé, az ól már itt is van! Mostmár áthívom Amaya-ékat.
Alice: Szia, Amaya! Nem tudnál átnézni? Dumcsizhatnánk egy kicsit.
Amaya: Milyen kedves, hogy meghívsz! Csak összekapom magam, és már megyek is.
Alice: Rendben, siess!
Amaya: Oké!
Alice gondolatai: Nem tudom kiverni Thomast a fejemből. A segítsége nélkül már nem lenne meg a házam. Őt is áthívom.
Alice: Szia, Thomas! Nem jönnél át? Amayát is áthívtam, már csak te hiányzol.
Thomas: Remekül hangzik! Pár perc, és ott vagyok.
Alice: Rendben, szia!
Thomas: Szia!
Alice: Szia, Amaya! Jó hogy itt vagy, mindjárt jön Thomas is.
Amaya: Szia, Alice! Rendben. Tudod mit? Majd én köszöntöm őt, te menj addig be!
Alice: Jó ötlet, én addig főzök valami finomat, hisz nem hagyhatom, hogy a barátaimnak korogjon a gyomra.
Amaya: Szuper!
Alice gondolatai: Auu! Megvágtam magam!
Amaya: Szia, Thomas! Alice épp csinál valamit enni. Gyere be!
Thomas: Jó ötlet, úgyis farkas éhes vagyok.
Alice gondolatai: Kész a kaja. Itt az ideje megenni ezt a csodás ételt a barátaim társaságában.
Alice: Amaya! Thomas! Gyertek, kész a kaja!
Amaya: Hmmm! Ínycsiklandó illatok keringenek itt.
Alice: Köszönöm szépen.
Thomas: Hé! A kutyám! Lucy! Épp! Szül! Kis! Samukat! Épp! Kiskutyák! Jönnek! Húú! Erre nem számítottam.
Alice: Ne aggódj, Thomas! Minden a legnagyobb rendben. Játszunk velük egy kicsit, aztán eszünk. Csak nyugodj meg, kérlek!
Amaya: Jaj, de aranyos! Egy már meg is született!
Thomas: Itt van a második is, ő... fiú!
Alice: Ő már a harmadik kiskutya! Épp rám néz! De aranyos!
Alice: És íme! A negyedik kutyus! Nagyon édesek!
Azt hiszem, ennyi. 1 lány és 3 fiú kutyus.
Elnevezem őket! A lány kutyus lesz Lucy - az anyjáról kapja a nevét, a három fiú kutyust pedig elnevezem: Maszatnak, Sam-nek és Steve-nek. Mindenkinek megfelel?
Thomas: Szerintem jó lesz.
Amaya: Szerintem is, bár nekem nincs sok beleszólásom.
Alice: Igyunk a kiskutyákra, és rátok, a legjobb barátaimra, akik végigcsináltátok velem ezt az egész galibát, és mindenben segítettetek és támogattatok. Egészségünkre!
Amaya: Csin-csin!
Thomas: Igyunk!
Alice: És Thomas, hogy fogunk megosztozni a kutyusokon?
Thomas: Hát kettőt nekem adhatnál, és kettő pedig maradna nálad. De persze csak ha akarod.
Alice: Persze, ez jó ötlet.
Thomas: Csak még egy kérés: nem lehetne, hogy körülbelül egy évig nálad legyenek? Mert nekem nincs annyi pénzem, hogy kölyökkorukban is nálam legyenek. Tudod, olyankor sokkal többet igényelnek.
Alice: Persze, ez csak természetes. Mondjuk, hogy ezzel viszonzom ezt a rengeteg segítséget.
Thomas: Megegyeztünk.
De mostmár megyek. Még van egy kis dolgom.
Amaya: Én is megyek lassan, bár szivesen maradnék még veled, és ezekkel a csöppségekkel.
Alice: Rendben, sziasztok, és jó estét!
Thomas: Neked meg jó mulatást a kölykökkel!
Ez volt tehát az én történetem. Sziasztok!
VÉGE
Az előző részből: Amikor kiléptem az ajtón, hogy kivigyen a szemetet, észrevettem egy csomagot a földön. Egy cetli is volt mellette, Thomas tette le, és sok szerencsét kívánt. Kibontottam, és találtam benne egy Összecsukható Ponyvalagutat. Samuval mindent begyakoroltunk, és mostmár készen állunk a megmérettetésre!
Másnap
Alice: Samu? Készen állsz a versenyre? Gyerünk, készüljünk el, és menjünk!
Alice gondolatai: Lassan el kéne már indulnunk a Kutyaparkba. Nemsokára kezdődik a bemutató!
Alice: A Sim City Kutyakiállításra, legyen szíves!
Alon: Igen, hölgyem, máris!
Bartholomew Park
Alice: Hű, Samu, ez gyönyörű! Úgy izgulok!
Ott lehet benevezni, Samu. Induljon hát a show!
Fred (szervező): Ezt töltse ki, kérem!
Alice: Rendben. Alice Whitt, örvendek!
Fred: Én pedig Fred Shankel vagyok, de térjünk a tárgyra!
Rövidesen megkezdődik a verseny, Whitt kisasszony. Önök lesznek a másodikok, ezért kérem, most foglaljanak helyet!
Alice: Rendben, hova üljek?
Fred: Ahová akar. Akár fel, akár le. A lényeg, hogy maradjon itt, és tudja, mikor következik Ön, és a kutyája, Samu!
Alice gondolatai: Mindjárt kezdődik a verseny! Samu és én regisztráltunk, és olyan felkészültek vagyunk, amilyenek csak lehetünk! Tudom, hogy vagyunk olyan szinten, mint a többi versenyző!
Itt vagyok a lehető legközelebb a bíróhoz. Innen mindent látok, és azonnal tudok indulni. Azt hiszem, ez jó lesz.
Ez lenne a pálya? Jó hosszú! Kisebbre számítottam.
Joel (bíró): A következő versenyző Simon, gazdája és kiképzője, Henry Beniz oldalán!
Indulás!
Alice gondolatai: Na, kezdődik, most már nincs visszaút.
Joel: Ez a kutya megtorpant! 48 pontot érdemel!
Talán be kellett volna tanítani őt, nem gondolja, Mr. Beniz?
Könyveljük el szerencsének!
De ó! Leverte! Erre sem jár több neki, mint 48 pont!
Ezzel a kutyával egy kicsit többet is fogalkozhatott volna... ez az ugrás is 48 pontot ért!
Bár az elején megállt, mostmár legalább fut. Erre is 48 pontot kap!
Jaj, úgy látom, hosszú nap elé állunk! Ez nem több, mint 47 pontos ugrás!
Már megint megijedt! De továbbfut!
47 pont!
És megint ezt csinálja! 47 pontot írok fel neki!
Megállt! Egy ilyen komoly versenyen ezt nem kéne, bár megértjük, hogy izgul. 47 pont!
És megint megállt! Ez a kutya klausztrofóbiás! 47 pont!
Pedig itt nincs idő lustálkodni! A libikóka akadály teljesítésére is csak 47 pont üti a mancsát!
Nekiállt, de az elején hezitált egy kicsit. 47 pont!
Beértek a célba! Gratulálunk! Az akadályok teljesítésére összesen 521 pontot kaptak, de az időbónusz jár, ami 690 pont! Ez összesen 1211 pont! Bravó!
Íme, hölgyeim és uraim! Henry és Simon Beniz!
Most kis szünet következik. A következő versenyzőnk pedig Samu, a dalmata! Addigis ne menjenek sehová, mindjárt folytatjuk!
Alice gondolatai: Na, náluk azért jobbak leszünk... remélem!
Alice: Rendben, Samu. Csak úgy maradhatunk versenyben, ha magasabb pontszámot szerzünk, mint az előző versenyzők. Jó volt, de szerintem meg tudjuk verni! Igaz, öregfiú?
Amaya: Hé, Alice!
Alice: Szia, Amaya! Csakhogy végre itt vagy!
Amaya: Hát a kedvenc versenyzőmnek már csak jövök szurkolni, nem?
Alice: Jaj, köszönöm, Amaya! Tényleg szükségem van az erkölcsi támogatásra.
Amaya: Igazán nincs mit! Tudom, hogy képesek vagytok rá, Alice! Thomasnak sikerült eljönnie?
Alice: Nem tudom, Amaya. Bárcsak itt lenne, de nem tudtam elérni, és...
Diana: És ebben többet ne is reménykedj, drágám!
Alice: Diana, nem emlékszem, hogy megkértünk volna, hogy szállj be a társalgásba!
Diana: Csak szerettem volna tudatni veled, szívecském, hogy amíg én itt vagyok, Thomas soha nem lesz otthon ebben a városban!
Amaya: Legalább nem kell sokat várnunk...
Diana: Amaya, ugye? Fehér ház a zsákutcában? Remek, szívem! Legalább Alice nem lesz egyedül, amikor én és a Drágaságom megnyerjük a versenyt és földig romboljuk a házát.
Amaya: Ez mégis mit jelentsen?
Diana: Ez azt jelenti, gyönyörűm, hogy tippelhetsz, kinek a kezében van a cég, amely a házadon lévő jelzálogkölcsönt kezeli!
Azt javasolnám, hogy kezdj el mielőbb ingatlanügynököt keresni. Sajnos itt aligha találsz bármit... Talán próbálkozz Bitville-ben!
Szeretnék még csevegni veletek, drágáim, de meg kell kérdeznem a bírát, hogy hogy szolgál a kedves családja egészsége. A legjobbakat, aranyoskáim! Puszika!
Alice: Micsoda boszorkány! Le merném fogadni, hogy megvesztegeti a bírót!
Amaya: Vagy megzsarolja.
Joel: Figyelem! Alice Whitt, kérem foglalja el a kezdőpozíciót!
Alice: Rendben, Amaya, mennem kell.
Amaya: Szurkolok neked!
Alice: Samu! Gyere ide!
Alice gondolatai: Rajta, Samu! 1211-ez az a pont, aminél jobbnak kell lennünk!
Joel: Indulás!
SZINTE tökéletes! Meg sem állt! 68 pont!
Ez sem rossz! 68 pont jár erre az ugrásra!
Csodálatos! Hozzá sem ért! 68 pont!
Ez is jó! Átszáguldott a csövön, meg sem állt, szinte repült! Erre is 68 pont jár neki!
Erre nem találok szavakat! Majdnem tökéletes! Ezt az ugrást is 68-ra pontozom!
Igen, én így képzelem el ezt a versenyt! Nem állt meg, ennek az ebnek van mersze! Ez is 68 pontot ért!
Nagyszerű! Ehhez sem ért hozzá! Bravó! Ez az akadályugrás is megért 68 pontot!
ÉÉÉS... Ezt is megcsinálta! 68-ra pontozom!
Ezen is jól kijött! Eddig nagyon jól csinálja! 68 pont újra!
Most egy nehéz rész jön! Ha lusta a kutya, annyi szent, hogy ráfekszik, amikor egyensúlyba hozza!
És átment! Ez a kutya kipihent! Ez is számít! 68 pont!
Ez is jó! Semmi hiba! Csak úgy száguld! Nagyon jó időt futott, de ne feledjék még hátravan a háromszoros bajnok, Mrs. DeUnchi is! 68 pont!
CÉL! Gyönyörű volt! Az akadályok teljesítésére elért pontszám 748! Az időbónusz 830 pont! Ez összesen 1578 pont! Alice Whitt és kutyája, Samu, átvették a vezetést! Gratulálunk! Szép munka!
Íme, hölgyeim és uraim! Samu Whitt!
Most kis szünet következik. A következő versenyző pedig Drágaság Diana DeUnchi vezetésével!
Alice: Ó, Samu! Csodálatos voltál! Versenyben maradtunk! Gyere, üljünk oda Amayához!
Diana: Igazán lenyűgöző volt, ifjú hölgy. Biztos vagyok benne, hogy azok a kutyakiképző videók jó befektetések voltak. Most pedig nézd meg, milyen, amikor egy igazi kutya teljesít a pályán!
Alice: Szálljon már le rólam!
Amaya: Szép munka, kislány! Gratulálok! Diana jobban teszi, ha előránt néhány zseniális trükköt a kalapjából, ha jobb pontszámot akar szerezni nálad.
Alice: Hát remélem... Köszönöm a gratulációdat!
Joel: Hölgyeim és uraim! A következő versenyző a háromszoros bajnok, Drágaság! Vezeti gazdája, Diana DeUnchi, kutyaidomár, a Sim City Kutyakiállítás védnöke!
Indulás!
Az első akadály teljesítése lenyűgöző! Ilyet még egyszer sem láttam, fantasztikus! Micsoda trükk, hölgyeim és uraim! 88 pontot érdemel!
A második akadály teljesítése is csodálatos, ilyet sem látni minden nap! Ez a kutya hátraszaltót ugrik úgy, hogy még csak hozzá sem ér a lécekhez! Ez is megért legalább 88 pontot!
Alice: Amaya...?
Amaya: Igen, Alice?
Joel: A harmadik akadályt ugrotta, és lenyűgöző volt! Nem találok szavakat! Ez a kutya erre született! Megcsavarva ugrott, és a végén még talpra is esett! Akár egy kaszkadőr, hölgyeim és uraim! Szenzációs! 88 pontot szerzett ezzel a fantasztikus ugrással!
Alice: Ismersz egy jó költöztetőcéget?
Joel: A negyedik akadály átfutásáért is 88 pontot kapott, mert olyan gyorsan száguldott el benne, mint valami rakéta! Hihetetlen! Ismétlem, 88 pont!
Amaya: Ne aggódj, te lány!
Joel: És egy újabb olyan mozdulatsort láthattunk, amit ezelőtt soha! Csodálatos! Ezért is érdemel 88 pontot! Gyönyörű!
Itt is úgy száguldott, mint egy Lamborghini! Remek! 88 pontot szerzett!
A következő ugrás szintén hibátlan! Meddig gyakorolhatták ezt? Lenyűgöző! 88 pont!
Ez is olyan mozdulat volt, amire már nem találok szavakat! Ilyen versenyt még nem pontoztam, hölgyeim és uraim! Ők ketten szívüket-lelküket beleadják! 87 pont!
Már megint ezt csinálja! Eszméletlen, milyen gyors ez a kutya! Mivel turbózta őt így fel, Mrs. DeUnchi? 87 pont!
Jön a libikóka! Erre rettenetesen kiváncsi vagyok!
Úú! Elhibázta! Egy csodálatos trükk közepén megszédülhetett és leesett! Szörnyű, remélem azért talpra tud állni!
Alice: Hű, Amaya! Megcsillant a remény!
Amaya: Nekem mondod?
Joel: És Drágaság kifut a pályáról! Hölgyeim és uraim, ez példátlan! Diana DeUnchit kizárom a versenyből! DIANA DEUNCHIT KIZÁROM A VERSENYBŐL!
Ez azt jelenti, hogy a Sim City Kutya Show idei győztese nem más, mint Samu, és gazdája, Alice Whitt!
Amaya: Alice! Nyertetek! Nyertetek! Menj oda a bírához!
Joel: Gratulálok, Whitt kisasszony! Ön az új bajnok! Íme a kupa és a készpénzjutalom!
Diana: Álljunk meg egy szóra! Valaki babrált azzal az akadállyal! Fogadni mernék, hogy ez a csitri volt verseny közben, hogy szabotáljon engem!
KÖVETELEM, hogy az igazgatótanács vizsgálóbizottságot -
Thomas: Erről szó sem lehet, Mrs. DeUnchi!
Diana: De igen, én tudom hogy ő tette!
Alice: Én nem csináltam semmit! Komolyan! Ilyenre nem lennék képes!
Alex (rendőr): Diana DeUnchi, ezennel letartóztatom Önt zsarolás, bűnszövetség, sikkasztás és ebrablás alapos gyanújával!
Ez nevetséges! Ezek a vádak teljességgel megalapozatlanok!
Thomas: Nem mondhatnám, Diana! Reece a maga összes gaztettéről lerántotta a leplet!
Diana: De... de... de...
Alex: Induljunk, Mrs. DeUnchi! Elég ideje lesz a vádakon mélázni ott, ahová most megy... a börtönben!
Alice: Thomas, azt hittem, nem látlak többé! Amikor elkezdtetek verekedni Reece-szel, úgy féltem, hogy valami szörnyűség történt! Hol voltál?
Thomas: Amikor Diana kilakoltatott, visszaköltöztem a testvéremhez, de rájöttem, hogy nem mehetek úgy el, hogy nem segítek neked móresre tanítani ezt a boszorkányt.
Láttam Reece-t a házad körül sündörögni aznap éjjel, és tudtam, hogy csak rosszban sántikálhat. Amikor végre rátaláltam Reece-re a rejtekhelyükön, tudtam, hogy el kell távolítsam tőled és Samutól.
Alice: Nagyon köszönöm, Tom! Azt hittem, haragszol rám, és egy életre elveszítettem az egyik legjobb barátomat. Annyira boldog vagyok, hogy itt vagy, és megosztod velünk ezt a pillanatot!
Thomas: A világ minden kincséért sem hagytam volna ki, Alice, és sohasem fogsz elveszíteni!
Alice: Ennek örülök.
Thomas: Most rohannom kell, van még néhány elintéznivalóm otthon. Hívj fel holnap, és beszélünk, rendben?
Alice: Persze, szia!
Amaya: Szép munka, Alice!
Alice: Nem! Szép munka, Samu!
Amaya: És mit fogsz kezdeni ezzel a tömérdek pénzzel?
Alice: Hát, először is kifizetem a házon lévő terheket. Hogy a maradékkal mit csinálok, arról elképzelésem sincs. Van ötleted?
Amaya: Jó ötlet. Hát mondjuk felújíthatnád a bútorokat a házadban.
Alice: Rendben, Amaya, ez jó ötlet, de ideje hazamennem. Nagyon köszönöm a rengeteg segítséget, igazán sokat jelentett. Nézz be hozzám és Samuhoz mielőbb, rendben?
Amaya: Feltétlenül. Viszlát Samu, viszlát Alice!
Alice: Menjünk haza, Samu!
Az előző részből: Amikor Samuval elkezdtünk gyakorolni az új tréning-felszerelésen, átugrott Thomas, és hozott nekem még egy "apróságot". A neve: Vaugh Kutyalagút. Amint elment, betoppant Diana is, és közölte, hogy mennyire sajnálja, hogy nem indulhatok a versenyen Samu elvesztése miatt. Amikor viszont megmondtam neki, hogy Samu itt van velem, nagyon ledöbbent, és azt mondta, hogy ha megnyerem a versenyt, megtarthatom a házat. Amikor viszont észrevette a Jangbu Obszidiánmancsot, ellopta. Ezt sajnos már csak az után vettem észre, hogy kizavartam a házamból és elment. Szerencsére átjött Otis is, és elmondta, hogy a mancs nélkül is tudok bánni Samuval, ugyanúgy, mintha meglenne ez a talizmán. Forgalmas nap volt...
Másnap
Alice: Nézd csak, Samu, valaki hagyott nekünk egy csomagot!
Hiszen ez egy Összecsukható Ponyvalagút! Egy cédula is van mellette: ,,Közeledik a nagy esemény. Bízom bennetek! Thomas"
Most már teljes a pályánk!
Alice gondolatai: Ha le akarom győzni Dianát, ideje tovább edzenünk.
Alice: Jól van, Samu, nem kell félned! Ne állj meg, csak fuss!
Egyre jobb, csak ne hagyd abba!
A bíró odáig lesz érted! Ez tökéletes volt! Gyors vagy, akár a szél!
Gyere, eddzünk még egy kicsit a Kutyahopsszal! Fel kell készülnünk a showra, hisz az ismétlés a tudás anyja!
Ez az, Samu! Már ez is megy! Most már hiszek benned, le fogjuk győzni Dianát a versenyen! De először inkább aludjunk!
Az előző részből: Arra ébredtem, hogy szól a riasztó, és Samu nincs sehol. Felhívtam a rendőrséget, de ők azt mondták, biztos csak a környéken van, elment sétálni. Én nem hittem nekik, ezért elkezdtem nyomozni a kutyámért. Amikor kiléptem a szobából, észrevettem, hogy a bejárati ajtó előtt hever egy csésze, ami a Cafe Groundból van. Rájöttem, hogy ez nem lehet az enyém, mert nem is szeretem a kávéjukat, ezért az első állomásom a Cafe Ground volt. Ott beszéltem Diana egyik emberével, Brockkal, aki hosszú tiltakozás után bevallotta, hogy a kutyám Reece-nél, Diana másik emberénél van egy elhagyatott házban. Odament Thomas is, bár nem tudom, honnan csöppent oda, és elkergette Reece-t, én pedig hazahoztam Samut. Amikor hazajöttem, megláttam egy új tárgyat, amivel edzhetem Samut. Erről kiderült, hogy Brock hozta, hogy bocsássak meg neki, és hogy győzzem le Dianát.
Alice: Gyere, Samu, próbáljuk ki ezt a Régi Gumihopsz-ot!
Jaj, Samu! Nem így kell! Te minden alatt át akarsz bújni?
Alice gondolatai: Itt van Thomas! Beszélnem kell vele. Mindig jobban érzem magam vele.
Alice: Jaj, Thomas! Ezt igazán nem kellett volna! Nagyon köszönöm az új edzőfelszerelést! De én azt hittem, elvesztetted az állásodat.
Thomas: Mondjuk, hogy még mindig megvannak a kapcsolataim odabenn.
Hé, rohannom kell!
Alice: Rendben, remélem még találkozunk!
Nézd, Samu, még ez is elfér itt! Gyere, próbáljuk ki!
Itt van Diana! Beszélek vele!
Ön mit keres itt?
Diana: Gondoltam, kifejezem együttérzésemet. Hallottam, hogy azt a szegény, szegény korcsodat elrabolták...
Alice: Nos, Diana, igazán sajnálom, hogy csalódást kell okoznom, de Samu visszatért hozzám és biztos vagyok benne, hogy a bűnös... A BŰNÖSÖK... kézre kerülnek, bárkik is tették! És tegye le az újságomat!
Diana: Micsoda?! Nos, ha megvered az én kis Drágaságomat A Show Legjobbja gálán, visszakapod ezt a viskót, és még fizetned sem kell. Ez sosem a pénzről szólt, mindenképpen lehetőséged lett volna visszavásárolni.
Alice gondolatai: Bárcsak Diana békén hagyna! A lehető legalkalmatlanabb időpontokban képes idejönni! Épphogy csak elkezdtem gyakorolni Samuval!
Alice: Maga meg mit csinál, Diana?
Diana: Á, semmit, csak megláttam ezt a gyönyörű mancsot. Honnan van?
Alice: Hát jó... Kaptam valakitől. Én most elkezdek főzni, mert éhes vagyok, de maga 2 percet kap hogy eltűnjön a lakásomból!
Diana: Jó, de ha nem tartod féken ezt a kis szörnyeteget, kénytelen leszek hívni a rendőrséget!
Alice gondolatai: Na jó, ebből elég! Itt az ideje, hogy Diana távozzon!
Alice: Letelt a 2 perc, TAKARODJ A HÁZAMBÓL!
Diana: Nem az én stílusom. Viszlát a bemutatón, szívem.
Alice: Ó, ne! Eltűnt a mancs! Biztos Diana vitte el!
Miért épp velem történik mindez?
Micsoda pech, Samu! Most mihez kezdjünk?
Most aztán tényleg meg kell nyernünk azt a versenyt. Nem veszíthetem el a házat!
Otis: Soha nem volt szükséged talizmánra ahhoz, hogy igazi kutyakiképző legyél, Alice.
Alice: Otis, te meg hogy kerülsz ide?
Otis: Ezzel most ne törődj, Alice! Azért jöttünk, hogy átadjuk az utolsó tanítást. Hogy megtanítsuk neked: nincs szükséged könyvekre vagy talizmánokra, hogy beteljesítsd a sorsodat. Magadban kell keresned a kulcsot, amely megnyitja előtted a kaput ahhoz, hogy valódi Suttogóvá válhass. Ne feledd, magadban keresd a kulcsot! Látom benned a nagyságot.
Alice: Várjatok, láthatlak benneteket újra?
Otis: Gyermekem, mindig veled leszek.
Alice gondolatai: Azt hiszem, rám férne egy csésze kávé.
Amaya átjött, hogy felvidítson. Kéne készítenem neki is egy csésze kávét.
Szeretnék csevegni egy kicsit Amayával. Itt lenne az ideje behozni a lemaradásokat.
Alice: Amaya! Nem kérsz kávét?
Amaya: Nem, köszi!
Na mesélj már, mi van veled?
Alice: Rengeteg dolog történt, de a lényeg annyi, hogy szembeszállok Dianával a Sim City Kutyakiállításon, és szeretném ha te is ott lennél.
Amaya: Persze, számíthatsz rám!
Az előző részből: Találkoztam egy Otis nevű emberrel,akit sokszor láttam már a házam környékén. Amikor beszélgettünk, elmondta, hogy régóta figyel engem és Samut, mert jól ismeri Dianát, és tudja, milyen gonosz. Milo, a kutyája négy éven keresztül győztes volt, és Diana DeUnchi csak azért nyert, mert a bírónak nem tetszett az Otis különleges módszere. Ezt a módszert nekem is megtanította, mert így lehet csak igazán kommunikálni a kutyámmal. Érzem, hogy máris sokkal jobban betanítottam őt. Most tartunk ott, hogy elmentem aludni.
Alice gondolatai: Mi volt ez a zaj? Csak nem a riasztó?
Alice gondolatai: Valami történt Samuval, és rákezdte a riasztóm! Hívnom kell a rendőrséget!
Alice: Rendőrség? Szól a riasztóm, és a kutyám, akivel épp a Sim City Kutyakiállításra készülnénk, eltűnt! Kérem, jöjjenek ki és keressék meg! Kérem!
Scot (rendőr): Hölgyem, épp nagyon elfoglaltak vagyunk, sajnos nem igazán tudunk mit tenni az ügyben. Körül kellene néznie a szomsédságban, hátha megtalálja egyedül is. Elnézést, de ez nem olyan komoly, lehet, hogy csak elkószált.
Alice: Node akkor mégis miért szól a riasztóm?!
Scot: Nem tudom, hívjon egy szerelőt, hátha csak elromlott!
Alice: Jó, köszönöm a ''segítséget''!
Alice gondolatai: Ez letette!
Hol ez a kutya?
Alice: Samu! Gyere ide, öregfiú!
Ez meg? Itt egy csésze! Ezt nem én hagytam itt!
Szemügyre veszem!
Egy Café Ground kávéscsésze? Hát ez meg hogy került ide? Hiszen nem is szeretem a kávéjukat! Azt hiszem, ez lesz az első hely, ahol alaposan szétnézek.
Elmegyek a kávézóba, hátha kapok valami választ a kérdéseimre.
Alice: Kérem, vigyen a Cafe Ground kávézóba!
Alon: Igen, hölgyem, máris.
Cafe Ground
Alice gondolatai: Itt van Brock, Diana egyik embere! Megkérdezem, tud-e valamit Samu eltűnéséről!
Alice: Brock! Mit műveltetek a kutyámmal, Samuval?!
Brock: Nem tudom, miről beszél, hölgyem!
Alice: Nézd, nem tudom, miért raboltátok el, de nagyon aggódom miatta. Samu bizonyára meg van rémülve, és nem akarom, hogy valami baj érje.
Brock: Oké, oké, kisasszony! Én sem akarom, hogy baja essen a kiskutyájának. Reece magával vitte az elhagyatott házba. Vigyázzon magára, ha odamegy, Reece gonosz ember.
Alice: Gyorsan vigyen az Elhagyatott házba! Azonnal!
Alon (taxisofőr): Sajnálom, be kell tartanom a 40-es sebességkorlátot!
Alice: Jó, akkor tessék! 2000 simoleon! Taposson a gázra!
Alon: Úgy látom, ön nem érti, hölgyem. Ebbe biztosan nem megyek bele... khm... legalábbis ennyi pénzért nem!
Alice: Jól van, itt van 5000 simoleon! Így már jó lesz?!
Alon: Kösse be a biztonsági övet, mert 2 perc múlva ott leszünk!
Alice: Végre!
Alice gondolatai: Ne aggódj, meg foglak találni, Samu!
Elhagyatott ház
Hát itt van ez a Reece! Most visszaszerzem Samut!
Annyira dühös vagyok Reece-re! Most ki fogom szedni belőle, hogy mit művelt Samuval!
Alice: Hol van? Hol van Samu? És mit csinált vele?!
Na gyerünk! Válaszoljon!
Thomas? Te meg hogy kerülsz ide?
Thomas: Adok én ennek a Reece-nek!
Alice gondolatai: Jaj, csak ne legyen verekedés!
Úúú! Ez biztosan fájt neki!
Alice: Gyerünk, Tom, az orrát! Üsd őt orron!
Vigyázz, mögötted!
Hú, Thomas, köszönöm, nem is tudom, mivel hálálhatnám meg ezt a rengeteg dolgot, amit értem tettél! És főleg ezt! Köszönöm!
Thomas: Én most megyek, majd máskor elmondom, hogy kerültem ide.
Alice: Jól van, mindenesetre köszönöm!
Samu, öregfiú! Annyira örülök, hogy jól vagy!
Alice gondolatai: Na, Tom elment! És utánarohant Reece is! Most mi lesz?
Alice: De legalább te jól vagy, Samu! Szinte el sem hiszem, hogy mire képes ez a Diana!
Menjünk haza, Samu!
Otthon
Alice gondolatai: Ott egy abroncs! Az meg mit keres ott? Van rajta egy cédula! Elolvasom, hátha leírja, ki adta ezt a Régi Gumihopsz-ot.
Brocktól van. Nézzük, mi áll benne!
"Tudom, hogy ez nem vigasztalja a kutyus elvesztéséért, de remélem, segít, hogy megverje Dianát! Brock"
Alice: Mit gondolsz, Samu? Rendes tőle, nem? Keressünk ennek egy helyet!
Alice gondolatai: Itt jó is lesz.
Az előző részből: Reggel észrevettem, hogy Samu épp hempereg, ezért meg kellett őt fürdetnem, aztán pedig azonnal menni kellett a versenyre. Én és Samu gyűjtöttük össze a legtöbb pontot a kiállításon, de rátámadtam Dianára... Rossz döntés volt, így lecsúsztam a második helyre. Ez még nem minden, két versenyző kutya is összeverekedett, őket kizárták a versenyből emiatt. A második helyezésért kaptam 500 simoleont és egy etetőtálat, és továbbjutottam a Sim City Kutyakiállításra.
Másnap
Alice gondolatai: Láttam már errefelé ezt a simet. .. Vajon mi dolga lehet erre? Ki kellene derítenem, mit akar ez a szivar.
Alice: Üdvözlöm. Segíthetek valamiben?
Otis: Nem, de mi segíthetünk magának.
Figyeljük magát, és segíthetünk a dilemmájában.
Alice: Tessék?! Hogyan segíthetnének? És egyáltalán miért figyelnek?!
Otis: Milo, a kutyám, és én nagyon jól ismerjük Diana DeUnchit.
Tudja, négy évvel ezelőttig Milo volt a Sim City Kutyashow bajnoka, amíg Diana, és a Drágaság nevű szőrgolyója le nem győztek minket egy... apró szakmai kérdésnek köszönhetően.
Alice: Apró szakmai kérdés?
Otis: Mondjuk úgy, Diana nem értett egyet a motivációimmal, és a bírák pontokat vontak le tőlem hagyományosnak nem nevezhető stílusom miatt.
Ha eggyé válsz a kutyával, te magad leszel a kutya.
Olyan síkon kommunikálhatsz, ahová csak kevesen tudnak eljutni.
Alice: Valóban szeretném megtanulni, hogyan kommunikálhatnék jobban Samuval. Annyira irányíthatatlan, hogy fogalmam sincs, mit tegyek!
Otis: Most pedig tedd azt, amit én!
Alice: Rendben, Otis.
Remélem, Samu készen áll egy új módszerre!
Otis: Gyermekem, azt hiszem, végre készen állsz, hogy megkaphasd ezt az ajándékot.
Alice: Ez csodaszép! Kellene neki találnom egy szép helyet a lakásban.
Alice gondolatai: Meg kell tanulnom és tökéletesítenem a Mancs Művészetét. Ez sokat segíthet a verseny megnyerésében.
Otis: Most, hogy megkaptad a kiképzést, kamatoztathatjuk az általad birtokolt tudást. Egyedül ezzel a technikával érthetjük meg igazán kutyáinkat.
Használd fel a jó ügy érdekében!
Alice: Ígérem, Otis, úgy teszek. Köszönöm!
Másnap
Gyere, Samu, menjünk, gyakoroljunk egy kicsit, és nézzük meg, mit tanultunk!
Nagyon jó, ez tényleg bevált! Ügyes vagy, tökéletesen megy! Bravó! Menjünk a másikra!
Ez is tökéletes! Ez az Otis remek ember! Nagyon sokat segített nekünk. Ugye, Samu?
Szuper, ez is perfektül ment! Jó kutyus!
Alice gondolatai: Na jó, hagyjuk abba, igazán későre jár, itt az ideje lefeküdni.
Az előző részből: Tom ma is átjött, és adott egy újabb tréningeszközt, és Samuval azonnal nekiálltunk a gyakorlásnak. Már minden egész jól megy neki, úgyhogy már csak egy kis türelem és gyakorlás kell.
Másnap
Alice: Samu! Miért hemperegsz a virágágyásokban? Ma lesz a verseny! Most meg kell hogy fürdesselek!
Alice gondolatai: Samunak mind a külső, mind pedig az illat tekintetében a legjobb formáját kell hoznia a kiállításon. Ideje kezelésbe venni...
Végre elkészültünk! Samut megfürdettem és betanítottam. Ennél többet nem tehetek, csak reménykedhetek, hogy jól sikerül a bemutató.
Alice: Gyere, Samu, most ne aludj, indulnunk kell a kutyafuttató parkba és megmérkőzni a mezőnnyel a kutyakiállításon.
Kérem, vigyen minket a Show Parkba!
Alon (taxisofőr): Igen, hölgyem, máris ott leszünk!
Show Park
Robert (bíró): A következő versenyzőnk Husi, Edző Dara vezetésével!
Indulás!
Alice: Úgy tűnik, az ott a bíró. Menjünk, jelentkezzünk be!
Husi egész jól csinálja...mit szólsz hozzá, Samu?
Robert: 69 pont!
Hölgyem!
Alice: Én?
Robert: Igen, Önhöz beszélek, hölgyem. Kérem, ne tartózkodjon a füvön, amíg a bemutatók folynak! Köszönöm!
Alice: Elnézést!
Robert: Úú! Husi leverte! 49 pont!
Husi közben megállt, ezért csak 47 pontot kap erre!
Ez jó volt! 67 pont!
Ó, ez nem volt túl ígéretes! Először át akart bújni, majd amikor rájött, hogy nem úgy kell, leverte a lécet. Erre csak 47 pont jár!
Ezt az akadályt mindig ugyanúgy csinálja, ismét meghátrált a csúcson, ezért csak 47 pontot tudok rá adni!
CÉL!
Az akadályok teljesítésére összesen 326 pontot kapott Husi és gazdája, Mr. Dara, de az időért még kapnak + 280 pontot. Gratulálok, összesen 606 pontot értek el!
Alice: Szeretnék jelentkezni a versenyre.
Robert: Köszönjük, hogy benézett, Miss Whitt! Kérem, maradjon a parkban, és jól figyeljen, amikor szólítom!
Alice: Rendben, addig leülök ide a padra.
Robert: Következő versenyzőnk Brúnó, a dobermann! Gazdája Melissa Carter.
Alice gondolatai: Sehol nem látom Thomast. Hol lehet? Azt hiszem, pont van annyi időm, hogy felhívjam, mielőtt rám kerül a sor.
Thomas: Hello. Thomas üzenetrögzítőjével beszélsz. Épp nem vagyok itthon, ezért kérlek, próbálj meg később visszahívni! Kösz! Ha te vagy az, Alice, akkor sok sikert!
Robert: Indulás!
Ez tulajdonképpen nem volt a legjobb! Elég lusta kutya...46 pont!
Pont, mint az előző kutya. Kifejezetten rossz. 46 pont!
Ez nagyon jó volt, csak úgy száguldott Brúnó! 65 pontot sikerült erre az akadályra összeszedni! Csak így tovább!
És már megint lefeküdt! Ez a kutya mikor aludt utoljára?! 45 pont!
Átbújt alatta!
Melissa: Jaj, Brúnó, kérlek, szedd már össze magad! Légyszi!
Robert: 45 pontot kap!
Ezt az akadályt is gyönyörűen vette! 65 pont!
Célba ért!
De hé! Hová fut?
No mindegy, az akadályokért 312 pontot kapott összesen, az időbónusza pedig 310 pont. Ez összesen 622 pont! Gratulálunk! Eddig ők vezetnek!
Most pedig lássuk Samut, a dalmatát! Gazdája Alice Whitt.
Alice: Hát, mi jövünk, Samu! Ügyes legyél nekem!
Robert: Indulás!
Alice: Ez az, Samu, csak így tovább, ügyes vagy!
Robert: Ez szinte tökéletes volt! 70 pontot érdemel!
Alice: Samu, MOST ugorj!
Robert: Hibátlan ugrás! Ez is megért 70 pontot!
Samu szinte átszáguld a pályán! Bravó! 70 pontot kap ennek az akadálynak a teljesítéséért is!
Ez aztán a jól betanított kutya! 70 pont!
Ezt is szépen megcsinálta, de az eddigiek jobbak voltak! 69 pont!
Ez sem rossz! De siessenek, mert már sötétedik! 69 pont!
Cél!
Az akadályokon átment, erre összesen 418 pontot kapott Samu, az időért pedig még jár + 360 pont! Ez összesen 778 pont! Samu és Alice átvette a vezetést! Gratulálunk!
Alice: Jó kutya, ügyes voltál, mi vezetünk!
Robert: A következő versenyzőnk a háromszoros bajnok, Drágaság, az uszkár! Gazdája Mrs. DeUnchi!
Indulás!
Szép! 66 pont!
Ez sem rossz! 66 pontot érdemel!
Ügyes! 66 pont!
Hát ez gy kicsit lassabb volt, ezért 65 pontot kap!
Szép ugrás, de nem tökéletes! 65 pont.
Az utolsó akadály, jól sikerült! 66 pont!
Ők is célbaértek! Az akadályok teljesítésére összesen 394 pontot kaptak. Az időbónusz 350 pont! Ez összesen 744 pont. Gratulálunk! Ők lettek a másodikok!
Jaj! Alice Whitt versenyző megtámadta a pálya közepén Diana DeUnchit! Hagyják abba kérem!
Hagyják már abba!
Egy újabb verekedés, hölgyeim és uraim! Brúnó és Husi versenyző egymásnak ugrott! Mi van itt?
Brúnó csak úgy repül! Mr. Dara! Miss Melissa! Állítsák le a kutyáikat, vagy ki lesznek zárva a versenyből!
Alice: Mrs. DeUnchi! Én szóltam hogy nem félek öntől! Ezt megkapta!
Robert: Hát jó! Hölgyeim és uraim, Brúnót és Husit kizártuk a versenyből egy másik versenyzővel való összecsapásért!
Az első helyezettünk ismét Diana DeUnchi uszkárja, Drágaság, mivel a másik verekedést Alice Whitt kezdeményezte. Tehát a nemrég bekövetkezett események miatt második helyezettünk az elsőversenyes Alice Whitt dalmatája, Samu. Mindkét kutya továbbjut a SimCity döntőbe! GRATULÁLUNK!
Alice: Nézd, Samu! Bejutottunk a Sim City döntőbe! Még 500 simoleont is nyertünk a második hellyel, te pedig megkapod ezt a pöpec kis öntöltő etetőtálat!
Diana: Nos, ifjú hölgy, úgy tűnik, végül mégis elnyerem magától azt a házat! Elképzelhetetlen, hogy a szánalmas kis rongycsomója legyőzze az én Drágaságomat!
Talán mégis meggondolta magát az ajánlatommal kapcsolatban, amit a ház megvételére tettem?
Alice: Ne is álmodjon róla, Diana! Mi leszünk a legjobbak a verseny döntőjén, és MEG FOGOM TARTANI a házamat!!!
Meglátjuk, drágám! Jut eszembe, úgy döntöttem, hogy kirúgom a barátját, Thomast! Tudom, mit tett magáért, és teljességgel elfogadhatatlannak tartom. Azt hiszem, őt is kilakoltatom majd. Így legalább együtt élhetnek az utcán!
Alice: Gyere, Samu, menjünk haza!
Édes otthon!